2013. április 25., csütörtök

Wilbur Smith - A folyó Istene


Még csak 150-nél járok a majd 700 oldalból. Nem mondhatom, hogy ez a könyv lerakhatatlan. Néhol túl soknak találom a helyszín leírását. Teljesen elárasztják a képzeletemet, annyira, hogy az már fárasztó. Sajnos az író nem sok mindent hagy meg a fantáziának.
Viszont a történet jó.
A főhős és mesélő a 30 éves Taita, aki Egyiptom nagyvezírének, Intef úrnak a rabszolgája. Egyben író, költő, tervező, tanító, gyógyító és nem mellékesen, a 14 éves Lostris úrnő, Intef úr lányának dajkája is.
Taita elbeszélése néhol megrázó! Például amikor arról elmélkedik, hogyan gyalázták meg 16 éves korában a testét, és hogyan kínozták és gyilkolták meg szeme láttára szerelmét. Mindezeket azért, mert szerelmi légyottban volt része egymással a két fiatalnak. Intef úr erről tudomást szerzett és mivel Taita nem csak rabszolgája, hanem egyik szerelmese is volt a sok közül, így meg kellett büntetnie és elérni, hogy többet ilyen ne forduljon elő. Így Taitát megcsonkíttatta, a lányt pedig megölette. Mindezekre elég részletesen emlékszik vissza Taita...
Főszereplő még a történetben Tanus, aki egy fiatal katona. Apja meghalt, így Taita apáskodik a férfi felett.
Tanus és Lostris gyengéd érzelmeket táplálnak egymás iránt, házasságot terveznek, de Intef úrnak más tervei vannak lányával.
Megjelenik a történetben Mamose fáraó is, aki Taita vétke miatt szemet vet Lostrisra.
Ekkor kezdődnek a bonyodalmak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése